Pacitea Blog
Mérgező fák és cserjék lovaink környezetében
Ha a lovakra veszélyes mérgező növényekről beszélünk, rögtön a legelőn, vagy a szénában lapuló lágyszárúak jutnak eszünkbe. Azonban érdemes egy kicsit ránézni a legelőre, vagy a karámra hűs árnyat adó fákra, tarka bokrokra, vagy a telepített dísznövényekre is. Az esetek nagy többségében nem sokat fogyasztanak belőle a lovak, de a sovány legelő, homokos karám mellett igen csábítók lehetnek a friss hajtások, vagy unaloműző lehet a kéreg rágcsálása.
A továbbiakban néhány, hazánkban is honos fajt szeretnénk a lovasokkal megismertetni.
Tiszafa (Taxus baccata) Bizonyára sokak által ismert, köztudottan az egyik legveszélyesebb növény. Magyarországon őshonos, de természetes állományai mára végveszélyben vannak. Manapság elterjedt kertészeti növény, parkokban gyakran ültetett díszfa. Örökzöld, hosszú életű, igen dekoratív növény. A húsos, piros magköpeny kivételével minden része mérgező. A Taxus nemzetségbe mintegy 12 faj tartozik, és több mint 200 kertészeti fajtát ismerünk. Ezek mindegyike tartalmaz taxint, tehát mérgező. A ló rendkívül érzékeny a mérgezésre, a levélből már 100g is halálos lehet.
Mérgezés esetén az elsődleges tünetek: szívritmus zavar, izgatottság, remegés, görcsök, végül légzésbénulás, elhullás. Súlyos esetekben az elfogyasztástól számítva 1-2 óra alatt elhulláshoz vezet. Lassúbb lefolyású esetekben, a kardiovaszkuláris tüneteket kólika, nyálzás, fogcsikorgatás, véres vizelés kíséri.
Csíkos kecskerágó (Evonymus europaeus) Gyakran látott terebélyes cserje, vagy kisebb fa. Avatatlan szemek leginkább ősszel ismernek rá, amikor feltűnő termései szinte beborítják. A termés 2-5 magvú, kopáccsal nyíló. Narancssárga magköpenyét még egy szétnyíló, sötétrózsaszín tok borítja. A mag, és a kéreg is erősen mérgező. Szívre ható evonimint, teobromint és foffeint is tartalmaz. Tünetei: szívritmus zavar, kólikás nyugtalanság, nagy mennyiségű és gyakori vizeletürítés. A súlyosan mérgezett állatok 3-4 nap alatt elpusztulhatnak.
Csertölgy (Quercus cerris) Impozáns, 20-30m magasra megnövő fa, tömött, erőteljes lombkoronával. Hazánkban összefüggő, nagyobb erdőket csak a Dunántúlon alkot, de szórványosan szinte mindenhol előfordul. Kellemes árnyékot ad karámok mellet, legelők szélén. Cseranyagokat és nitrátvegyületeket is tartalmaz. Nem halálos méreg, de hosszú távú, nagyobb mennyiségű fogyasztása már komolyabb megbetegedést okozhat. Leggyakrabban kora tavasszal és ősszel okoz problémát. A lovak szívesen fogyasztják friss leveleit, hajtásvégeit. Ősszel megeszegetik a lehulló leveleket, de egyesek szeretik a makkot is felszedni. Megbetegedés 2-3 kg hajtás elfogyasztás után bekövetkezhet, kólikás tünetek formájában. Tartós fogyasztása mellett gyakoriak a kólikás tünetek, bélgyulladás, étvágy csökkenése, bélsárpangás. Jellemző az emelkedett vízfogyasztás, barnás vizeletürítés. Gyakran jelentkezik sárgaság és ödémák. Laboratóriumi vizsgálattal rossz májfunkció mutatható ki, illetve a vizeletben több fehérje jelenik meg. Érdemes megemlíteni, hogy a bőségesen és változatosan takarmányozott lovak, főleg ha van lehetőségük legelni is, ritkán fogyasztanak kritikus mennyiséget a levelekből. Megelőzésképpen érdemes a lovak által elérhető helyen lévő fákat alulról felnyesni, valamint célszerű a lehulló leveleket összeszedni.
Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Mindenki által ismert, országszerte közönséges fa, amely homokvidékeinken összefüggő erdőket alkot. Illatos virágait májusban hozza. Hatóanyagai az erősen mérgező robin, robinin, robitin. Mérgező vegyületei jellemzően a fa kérgében halmozódnak fel. Méreganyagokat tartalmazhatnak a levelek és hajtásvégek is, azonban nem tisztázott, hogy mikor és milyen körülmények hatására halmozódnak fel ezekben a részekben. Ezért fokozott óvatossággal kell lenni, ugyanis a lovak szívesen fogyasztják az akácot. A hatóanyagban gazdag kéregből vagy hajtásból 250-300g már mérgező adag egy lónak. A megbetegedés tünetei között szerepel kólika, hasi fájdalmak, izgatottság, remegés, szapora szívverés és légzés. Később levertség, gyengeség, patairha gyulladás. Heveny lefolyású esetekben 2 nap alatt elhulláshoz vezethet. Sajnos volt rá példa, hogy csoportos tereplovaglás után (ahol bőségesen legeltek akácot), 2 napon belül több ló is elpusztult. Hasonló tüneteket okozhat a nemzetség másik faja, a rózsás akác is.
A teljesség igénye nélkül ismertettem néhány növényfajt, amelyek megbetegedéseket okozhatnak lovaknál. Éppen ezért, érdemes kerülni az erdei legeltetést, mert az alattuk lévő gyér fű a lombok és kéreg evésére ösztönözheti az állatokat.
Kozma Gabriella
agrármérnök, MSc biológus – a Pacitea megalkotója