Az a szép zöld gyep…

A lovak általában már nem dolgoznak annyit, mint régen, és számos jóléti betegség is sújtja őket. Ide soroljuk a laminitist, vagy patairha gyulladást is. Kialakulásának számos oka lehet, de abban megegyeznek, hogy vagy, egy már meglévő probléma szövődményeként jelentkezik, vagy egy külső tényező hatására alakul ki.

Az egyik leggyakoribb külső tényező, ami gyakran borzolja a lótulajdonosok idegeit, az a hirtelen történő, nagy mennyiségű szénhidrát beviteléből fakad. Magyarul, tavasszal bezabál a ló a friss fűből. A gyorsan növekvő fűnek igen magas a cukor tartalma, és az addig szénázó lovak szervezetét ez meglepheti, és igen súlyos tüneteket okozhat. (Hasonlóan a kukoricához!)

A heveny patairha gyulladás tüneteit már sokszor, sok helyen leírták, így ezt csak röviden említeném. Jellemzően a két első lábat érinti, ilyenkor a ló megpróbálja tehermentesíteni azokat, furán áll, mintha „le akarna ülni”. Tipeg, ha lefekszik, nem szívesen áll fel, gyakran izzadás is kíséri. A fájdalmas lábvégek forrók, lüktet a csüdartéria. Ha pártában megszorítod a lábat, valószínűleg a karod is recsegni fog, olyan erővel rántja el…

Vannak bizonyos endokrin tényezők, amelyek bizonyos fajtákat, egyedeket még fogékonyabbá tesznek a laminitisre. Ilyen a metabolikus szindróma, amely inzulin rezisztenciával párosul. Ezek a lovak általában elhízottak, vagy hízásra nagyon hajlamosak, és kevésbé fog rajtuk a diéta. Jellemzően a pónik, kislovak (pl. hucul), és a quarter horse fajták érintettek. A Cushing kórban (PPID) szenvedő lovaknak, (lásd korábbi cikk) gyakran rendellenes a zsíreloszlásuk, és izomsorvadás is érinti őket. Szőrük hosszú, olykor hullámosodik, nehezen vedlenek. Jellemző a magas vízfogyasztás és ennek megfelelően a sok vizelet. Gyenge immunrendszerük miatt visszatérő fertőzések gyötörhetik őket, és a hiperinzulinizmus miatt fogékonyabbak a laminitsre.

Mit tehetsz?

1. Tavasszal korlátozod a legelőn töltött időt. Reggel alacsonyabb a fű cukortartalma. A legelőhöz szoktatáskor, elég, ha csak ilyenkor engeded egy órát legelni. Vigyázat! A lovak rájönnek, hogy korlátozzák a legelőn töltött idejüket, és hajlamosak úgy viselkedni, mint az emberek a svédasztalnál: a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb kaját felzabálni. Ezért érdemes előtte szénázni, vagy ha szoktak abrakolni, akkor a kiengedés előtt etetni.
2. Ha a veszélyeztett kategóriába tartozik a lovad, nem engeded a friss legelőre. Beteszed egy poros karámba, ahol továbbra is csak szénát ehet, és csorog a nyála a fű után. A száraz karám, nem lerágott füvet jelent! Az egészen rövidke, lelegelt fű is intenzív növekedésben van, ergo, magas a cukortartalma. Vigyázat! A lovak szöknek innen!
3. Szájkosarat teszel rá, és bandázhat a haverjaival a legelőn, de csak igen keveset tud enni a cukros fűből. Vigyázat! Houdini a szájkosarat is leveheti!

Az érzékenyebb lovakat akkor lehet minden gond nélkül folyamatosan legeltetni, ha már nincs intenzív növésben a fű. Ősszel ugyanígy kizöldül újra, úgyhogy érdemes odafigyelni.

Ha megtörtént a baj: Elzárni a lovat a takarmánytól, legfeljebb szalmát kaphat. A lábát lehetőleg folyamatosan hűteni kell, és állatorvost kell hívni! Az időben elkapott, helyesen kezelt heveny patairha gyulladás gyorsan, és szövődmény nélkül gyógyítható.

Van néhány gyógynövény, amelyek az orvosi terápia kiegészítéseként hasznosak lehetnek:

• ördögcsáklya – erős gyulladáscsökkentő, és fájdalomcsillapító,
• máriatövismag – méregtelenítő, májregeneráló,
• alga – magas ásványianyag tartalma segít az egészséges pataszerkezet kialakításában,
• csalán – méregtelenítő, gyulladáscsökkentő, enyhe vízhajtó.

Írta: Kozma Gabriella – A Pacitea megalkotója